Középiskolánkban, a Karcagi Szakképzési Centrum Nagy László Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Kunhegyesi Tagintézményében kezd hagyománnyá válni, hogy egy jelentős költő, író születésének vagy halálának kerek évfordulójáról változatos programokkal emlékezünk meg. A tablók, szavalóversenyek, kiállítások, órai megemlékezések mellett népszerű az alkotó életével kapcsolatos feladatlap kitöltése verseny keretében, valamint a témához kötődő kirándulás szervezése tanárok és diákok részvételével.
Először az Arany Emlékév keretében szerveztem ezeket a programokat.
ARANY JÁNOS (1817. márc. 2. Nagyszalonta – 1882. okt. 22. Bp.) költő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, az MTA tagja, főtitkára, Nagyszalonta jegyzője, a magyar irodalmi élet kiemelkedő alkotója volt. Életének első 35 évét szülővárosában töltötte.
Az irodalmi verseny lényege egy 35 kérdésből álló feladatlap kitöltése volt. Minden eszközt lehetett használni a megoldásnál: szakkönyveket, internetet. Nehéz kérdések voltak, sokat kellett „búvárkodni” a szakirodalomban, a net-en, komoly munkát igényelt a kérdések megválaszolása. A költő életével, költészetével, érdekességekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek.
A tanulók sokat dolgoztak a feladatok megoldásával. A jutalom vonzó volt: irodalomból egy ötös, az első helyezetteknek torta, a többieknek csoki, a mindenkinek emléklap. Nappali tagozatos gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók és esti tagozatos hallgatók is részt vettek a versenyben. A legjobb eredményt elérő tanulók több mint 90%-os eredményt értek el.
Az Arany János Emlékév nyitó rendezvénye Nagyszalontán volt 2017. március 2-án. Erre a rendezvényre szerveztem kirándulást. Iskolánk érdeklődő tanárai, dolgozói és tanulói részt vettünk az „Arany János 200” emlékprogram eseményein.
Az előzetes szervezési egyeztetések után a nagyszalontai szervezők személyre szóló meghívóval tisztelték meg küldöttségünket. Délelőtt az Akadémia kihelyezett ünnepi ülése volt, melynek fővédnöke Lovász László, az MTA elnöke volt és Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitotta meg.
Délután kezdődtek az ünnepi programok, ezért útközben, délelőttre szerveztem egy látogatást: Békéscsabán megtekintettük a Kner nyomdát. Előzetes bejelentkezés alapján egy másfél órás látogatáson vehettünk részt. A nyomda már évek óta csomagolóanyagot gyárt a gyógyszeripar, élelmiszeripar számára. Érdekes, tartalmas program volt ez is, sok új ismeretet szereztünk.
Ezután folytattuk az utunkat Nagyszalontára. A határhoz közel levő település kb. 17.100 lakosú város, melynek 60%-a magyar. Megtekintettük a város egyik nevezetességét, a Csonka-tornyot, ahol ma Arany János Emlékmúzeum található. Arany János fia, Arany László a városnak adományozta a még meglevő Arany-emlékeket, melyeket itt megtekinthettünk. Láthattuk azt a rajzot is, melyet Petőfi készített Aranyról és a Csonka-toronyról, amikor meglátogatta költő barátját Nagyszalontán.
Az Emlékév tiszteletére egy szép ünnepi kiadvány jelent meg: „Arany Szalontája, Szalonta Aranya” című könyv. Szerzői: Dánielisz Endre, Faggyas Sándor, Patócs Júlia.
A könyv ünnepélyes bemutatóján – a Városháza Dísztermében – jelen volt a magyar és a román irodalmi, művészeti élet minden jeles képviselője. Jankovics Marcell mutatta be és méltatta a kiadványt, s előadást tartott mindhárom szerző. Az ünnepi műsort a Magyar Állami Népi Együttes zenekara adta nagy sikerrel. Az ünnepi kiadványt sikerült dedikáltatnunk a szerzőkkel.
Ezután a városi parkban, Arany János szobra mellett az „Emlékezzünk Aranyra” c. ünnepi műsort tekinthettünk meg. Színvonalas irodalmi műsort, zenei produkciókat hallhattunk. Ezt koszorúzás követte, ahol elszavaltuk a költő egy szép versét és mi is elhelyeztük iskolánk koszorúját.
Az ünnepség után Arany Emlék-menet, fáklyás-gyertyás menet indult a Művelődési Házhoz. Útközben érintettük az Arany portát, az Arany János szülőháza helyén (az eredeti leégett) álló Tájházat.
A Csonka-torony érintésével a Zilahy Lajos Művelődési Házhoz érkeztünk, ahol a nagyváradi Szigligeti Színház színészeinek ünnepi előadását tekinthettük meg „Honnan hová – Arany János költészete” címmel. A költőt idézték meg az elhangzott versek, prózai részletek és balladák. Szép, ünnepélyes, megható zárása volt ez az Emlékév nyitó rendezvényeinek. Maradandó élmény volt az egész nap!
Több kollega és tanítvány kérésére a következő évben is megszerveztem ezeket a programokat Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmával.
Ady Endre (1877-1919) költő, újságíró, a Nyugat első nemzedékének vezéralakja, a magyar irodalom jelentős alkotója. A megemlékezés keretében szintén volt kiállítás, emlékműsor az iskolarádióban, szavalóverseny. Ismét összeállítottam egy feladatlapot Ady Endre alakjához, életéhez. szerelmeihez kapcsolódóan. Lehetett bármit használni a megoldáshoz (szakkönyvek, tankönyvek, internet). „Fogós” és érdekes kérdések voltak, „megdolgoztattam” a tanulókat. A gimisek mellett bekapcsolódtak most is a szakközépiskolai és az esti tagozatos hallgatók is. Sok szép megoldás született, a legjobb 89%-os volt. A jutalom ugyanaz volt, mint az előző évben. De számomra is volt „jutalom”: nagyon jó volt látni, hogy sok tanulót érdekelt a téma, a verseny, alig várták a feladatlapot, versengtek a megoldásban..
Az emlékező programok zárása most is egy kirándulás volt, amely kapcsolódott Ady életének állomásaihoz. Szülőhelyére Érmindszentre, és életútjának egy jelentős városába, Nagyváradra látogattunk el 2019 júniusában. A résztvevők szintén iskolánk érdeklődő tanárai, dolgozói és tanulói voltak, sőt velünk jött iskolánk néhány volt tanulója és egy általános iskolai kolléganő családjával. A legnagyobb élmény Ady szülőházának meglátogatása volt.
A költő „lábanyomán” megtekinthettük bútorait, eszközeit, kéziratait. Ugyanúgy mint Nagyszalontán az Arany-szobornál, itt is elszavaltuk a költő egy szép versét és tiszteletünk koszorúját helyeztük el iskolánk nevében.
Ezután ellátogattunk Érsemjénbe is, Kazinczy Ferenc (költő, nyelvújító, irodalomszervező) szülőházához. Tartalmas kiállítást láthattunk itt is. Majd megtekintettük a főtéren lévő szoborparkot, Kazinczy Ferenc, Kazinczy Lajos, Fráter Lóránd, Csiha Kálmán szobrát.
Majd Nagyváradon végigjártuk az Ady (Léda)-emlékhelyeket (kávéház, park, főtér, múzeum).
Mindenki jól érezte magát, szép élményekkel gazdagodtunk.
A tanulók sok ismeretet szereztek Arany János, illetve Ady Endre életéről, munkásságáról, amit eddig nem tudtak, amit a tankönyvek nem írnak. Örülők, hogy érdekelte őket minden rendezvény, s ezáltal többen megszerették az irodalmat.
Dienes Edit
társ.tud.- oszt.f. munkaközösség vezető, szervező tanár
