A TÁMOP 3.1.4. – Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázat megvalósítása
2009/2010. tanév
Elméleti alapok
A magyar oktatási rendszer a forrongás és átalakulás éveit éli. Az új utak keresése az oktatás lényegét is érinti. A hagyományos iskola ismereteket adott át. Ezek az ismeretek csak a későbbiek során asszimilálódtak kompetenciaként. Ma a kész, az átadható ismeret leértékelődött. Felértékelődik viszont a kompetenciák iskolai rendszerben történő kialakítása. Tehát a diáknak – középiskolában különösen – azokat a készségeket, jártasságokat, tanulási és infokommunikációs technológiákat kell elsősorban elsajátítania, amelyek segítségével a tudást saját maga is megszerezheti. Eközben pedig a tanár új tanulásszervezési formákat használ, az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet az önállóságra, a közös munkavégzésre, a feladat képességek szerinti felosztására, vagyis a differenciált csoportmunkára és a kooperatív megoldásokra. Összefoglalva: módszertani megújulásra van szükség. Ezt szolgálta a TÁMOP 3.1.4. uniós pályázat, amelyben a megye több iskolája mellett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium középiskolai feladatellátó helye is nyertesként vett részt. – a J.-N.-Sz. Megyei Önkormányzat pályázatával.
I. Továbbképzések
A pályázati munka gerincét a bevezető pedagógusok csoportja végezte:
Agócs Ferenc, Dienes Edit, Dósa Ildikó, Fazekasné Gál Erzsébet, Munkácsy Marianna, Munkácsy István, Nagyné Molnár Erzsébet, Németh Ibolya, Szabó Imre. Szakmai vezető Dósa Lajos. A szervezési kereteket Agócsné Sipos Edina igazgató helyettes biztosította, a munkát Metzinger Ferenc igazgató támogatta. A team tagjai külön is képezték magukat, ám az egész testület részt vett az integrált pedagógiai rendszerekről és a kooperatív módszerről szóló képzésen. Összesen több mint százhúsz szakdolgozat készült a tanfolyamok zárásául. Ez számszerűen is igazolja, hogy az említett új utakon elindultunk. A pályázati munka országos késése miatt a továbbképzések sok-sok órájára – hétvégéjére mind a második félévben került sor, néhányra a szorgalmi év végén. Mindannyian tudjuk azonban, hogy nagy az eszközigénye az új tanulásszervezési eljárásoknak. Az anyagi forrásokat továbbra is pályázati úton keressük majd.
II. A helyi tanterv változásai – Életszerűség
Amikor a kompetenciákat, a cselekedtetés módszereit, az ismeretszerzés egyéni útjait emlegetjük, akkor az életszerűségre is utalunk. A TÁMOP 3.1.4. – Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben c. pályázat bátorította az iskolai tantárgyak kereteinek a lazítását, műveltségterületek integrált oktatását, tantárgyak órarendi tömbösítését. A gimnáziumban próbát tettünk a művészeti tantárgyak integrálásával 11. osztályban. Dósa Ildikó könyvtár-informatika szakos tanár végezte (és végzi ma is) az úttörő munkát. Tantárgyi tömbösítéssel fizikából, informatikából, kémiából, történelemből kísérleteztünk. A tapasztalatok vegyesek. A módszertani letisztulás folyamatát éljük. A tanulók negatív véleményt fogalmaztak meg a tömbösítésről. Molnár Bálint azt panaszolja, hogy a tömbösített órák alatt „mindig kiesett a ritmusból”. Kiss János szerint pedig „nem lehet olyan jól megtanulni az anyagot két nap alatt öt órában, mint két hét alatt öt órában. Eddig sokkal egyszerűbb volt.”
A fenti bírálatokkal értett talán egyet a jelenlegi oktatási államtitkár is, mivel a tömbösítés kötelezettségét a fenntarthatósági időszakra vonatkozóan megszüntette.
Egy biztos: a tanórai keretek változása a pedagógust új kihívások elé állítja, a diákok pedig tisztábban láthatnak saját kitartásuk, adottságaik, kooperációs készségeik területén. A tanár feladata ezek tudatosítása is. A pedagógus módszertani felkészülésére még nagyobb szükség van mint eddig. A mi iskolánkban a diákok tanúsága szerint a tanár-diák viszony szorosabbá vált. Török Boglárka ezt írja: „Nagyon érdekesnek találtam a projekteket, mivel egészen más oldalukról ismerhettem meg az engem tanító tanárokat, illetve a saját osztálytársaimat is. Emellett lehetőségem volt arra, hogy megismerjem a különböző népi szokásokat, hagyományokat. Sokat tanultam ezekből”. Szász Norbertnek is pozitív tapasztalatai vannak: „A prezentáció készítését most tanultam meg. A hangfájlok diához csatolása nagy élmény volt.”
III. Iskolai projektjeink
Hagyományok, amelyekre építünk
Kunhegyesen a projekteknek nagy hagyományuk van. Így szerveződnek a városi ünnepségek, a huszonnégy órás vetélkedők, helytörténeti versenyek, a gimnáziumban szervezett Nagy László Napok, stb. Évek óta észrevették a pedagógusok, hogy a tanulók szeretnek csoportokban önállóan dolgozni. Ha a tervezést is rájuk hagyjuk, komoly eredményekre számíthatunk. Ebben a témában emlegethetjük a kínai sárkányépítést, a flakongyűjtő akciót, a tanyasi élet emlékeinek gyűjtését, a múzeumtúrákat, a reneszánsz táncosok tevékenységét, a diákok munkáját a környezetvédelemre összpontosító Comenius-pályázatban, az olaszországi úthoz és vetélkedőhöz készített iskolai prezentációkat, stb. Volt mire építenünk a kötelező pályázati elemeket.
Helyi értékeink (Három hetet meghaladó projekt- iskolai szinten)
Városunk és a kistérséghez tartozó települések néprajzi, földrajzi, sportbeli, természeti értékeit kutattuk, gyűjtöttük, és készítettünk olyan taneszközöket, amelyeket tanórákon lehet majd hasznosítani. Alapelvünk, hogy a projektmódszer a csoportmunkának egy magasabb rendű változata. A tanulók innovatív, kreatív, önálló tevékenységét feltételezi. Ebben a munkában a pedagógus „csupán” a szakmai tanácsadó szerepét tölti be.
A nagyprojekt részprojektjei:
Beszélő utcaneveink, köztéri szobrok (Dienes Edit)
Gasztronómiai kutatás: sütés, főzés, befőzés; disznótor (Munkácsy Marianna, Munkácsy István)
Kunhegyes sportsikereinek, sportéletének emlékei (Nagyné Molnár Erzsébet)
Népi sport- és gyermekjátékok (Fazekasné Gál Erzsébet)
Népszokások, népi mesterségek (Németh Ibolya)
Kunhegyes malmok (Agócs Ferenc)
A Tisza-tó élővilága (Dósa Lajos)
A kutatómunka nyomán prezentációk, receptkönyvek, fotóalbumok, videofilmek készültek, sőt egy ablakos kalács is. „Támopos” disznóvágás is sorra került.
IV. Öt napos kirándulás
Híres vizeink mentén: Tisza-tó – Hortobágy – Érmellék – Aggteleki karszt
Az ötnapos kirándulásra 2010. augusztus 22-26-án került sor. A felkészülésben, az anyaggyűjtésben, a kirándulás alatt kiselőadások tartásában a diákoknak nagy szerepet biztosítottunk – a projektmódszer szellemében. A következő munkacsoportok működtek:
►Környezetvédelem – tájvédelem – vízrajz – geológiai munkacsoport. Koordinálta: Fazekasné Gál Erzsébet.
►Flóra – fauna munkacsoport – koordinálta Dósa Lajos.
►Irodalom – néprajz – népi építkezés munkacsoport – Dienes Edit vezetésével.
►Szabadidő – testnevelés – közösségnevelés – társasági élet munkacsoport Nagyné Molnár Erzsébet koordinálásával.
Az projekt kiemelkedő mozzanatai a hazafias – nemzeti, környezettudatos és egészséges életmódra nevelésnek az alkalmai voltak: tanulmányi hajóút a Tisza-tó füredi szakaszán, séta a poroszlói tanösvényen, a hortobágyi bemutató központ meglátogatása, a növény- és madárvilág megismerését célzó kisvasutas – gyalogos komplex tanulmányi út a hortobágyi halastavak mentén, érmelléki tanulmányi kirándulás: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Ady Endre szülőházának megtekintése – és koszorúzások, Aggteleki barlangtúrák, miskolctapolcai kalandpark.
A csoportok saját döntésük alapján projektnaplókat, prezentációkat, környezetvédelmi adatbankot, fotóalbumokat készítettek.
V. Jó gyakorlat
A pályázat kötelező eleme jó gyakorlat átvétele másik iskolától. A mi választottunk a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium lett. A következő „jó gyakorlatokat” vettük át:
a) Tanulási módszerek, stratégiák kialakítása – tanulásmódszertani foglalkozások a 9. évfolyamon
b) Digitális iskolatáska-tanulói laptopok használata tanórán
Az előbbit – vállalásunk szerint hasznosítani fogjuk a 2010/2011-es és a további iskolai években. Azt várjuk ettől, hogy a tanulás tanulása elősegíti majd a tanulói kompetenciák intenzívebb fejlesztését – így eljutunk talán az igazi performanciákig.
VI. Innovációk
Négy komoly tanulmányt – innovációt készítettünk a pályázat keretében. Agócs Ferenc matematika – fizika szakos tanár az energiatermelés új útjairól, Dienes Edit magyar szakos kolléganő a Tisza folyóval kapcsolatos projektlehetőségekről írt. Munkácsy Marianna matematika – kémia szakos tanárnő osztályfőnöki segédanyagot, Dósa Lajos magyar – francia szakos szövegértésen alapuló tanulási segédletet állított össze. Az innovációkat a következő iskolai években módszertani – pedagógiai tevékenységeinkben hasznosítjuk.
„A szeszélyes szőke” Tisza és a Tisza-tó bemutatása (Témahét témája 2011-ben)
Projektek
Helyi értékeink (három hetet meghaladó projekt)
Projektdokumentáció
Épített értékeink
Híres vizeink mentén – Tisza-tó – Hortobágy – Érmellék – Aggtelek
A 3. nap programja: az Érmellék irodalmi értékeinek megtekintése
Érsemjén megtekintett irodalmi értékei
Sződemeter megtekintett irodalmi értékei
Érmindszent megtekintett irodalmi értékei
Nagykároly megtekintett irodalmi értékei
Önálló innováció
Osztályfőnöki
SIKERES FELNŐTT LESZEK Életpálya – építés osztályfőnöki órákon Dokumentáció
Magyar nyelv és irodalom
„A szeszélyes szőke” Tisza és a Tisza-tó bemutatása Dokumentáció
Szövegértésen alapuló tanulási segédletek Dokumentáció
Fizika
Megújuló energiaforrások napjainkban Dokumentáció
A pályázat kötelező fenntartásának terve 2010/2011.