Az al\u00e1bbi cikket elolvasva \u00e9rdekes inform\u00e1ci\u00f3kat kaphatsz az egyik legnagyobb vil\u00e1gvall\u00e1sr\u00f3l, a kereszt\u00e9nys\u00e9gr\u0151l!<\/p>\n
KGE<\/p>\n
B\u00e1r a mai Eur\u00f3p\u00e1ban ez nem szembet\u0171n\u0151, a vil\u00e1g leggyorsabban terjed\u0151 \u00e9s legdomin\u00e1nsabb vall\u00e1sa a kereszt\u00e9nys\u00e9g. A j\u00f6v\u0151 kereszt\u00e9nys\u00e9ge azonban m\u00e1r nem a feh\u00e9r ember vall\u00e1sa. P\u00e1r \u00e9vtizeden bel\u00fcl az eur\u00f3pai \u00e9s \u00e9szak-amerikai h\u00edvek csup\u00e1n eleny\u00e9sz\u0151 h\u00e1nyad\u00e1t fogj\u00e1k kitenni a vil\u00e1g kereszt\u00e9nyeinek, akik k\u00f6zt az \u00e1zsiaiak, latinok \u00e9s afrikaiak lesznek t\u00fals\u00falyban.<\/p>\n
A h\u00edrad\u00e1sok \u00e9s elemz\u00e9sek azt sugallj\u00e1k, hogy az iszl\u00e1m a vil\u00e1g leggyorsabban terjed\u0151 vall\u00e1sa. Pedig a kereszt\u00e9nys\u00e9g az. Val\u00f3 igaz, hogy a muszlim lakoss\u00e1g sz\u00e1ma a gyors n\u00e9pszaporulat miatt fel\u00edvel\u0151ben van. Az iszl\u00e1m azonban ritk\u00e1n h\u00f3d\u00edt meg \u00faj t\u00e9rs\u00e9geket. muszlim hitt\u00e9r\u00edt\u0151k \u00e1ltal\u00e1ban az iszl\u00e1m vil\u00e1gon bel\u00fcl vagy a diszp\u00f3r\u00e1kban \u00e9l\u0151 muszlimok k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6dnek, ahol c\u00e9ljuk legink\u00e1bb az, hogy a vall\u00e1sukt\u00f3l elt\u00e1volodott vagy \u00e9ppen m\u00e1s ir\u00e1nyzatot k\u00f6vet\u0151 muszlimokat cs\u00e1b\u00edts\u00e1k vissza a szerint\u00fck helyesnek tartott \u00fatra.<\/p>\n
A kereszt\u00e9nys\u00e9g ezzel szemben a mai napig h\u00f3d\u00edt meg \u00faj, nem kereszt\u00e9nylakta territ\u00f3riumokat. A Latin-Amerik\u00e1ban, Afrik\u00e1ban \u00e9s \u00c1zsi\u00e1ban jellemz\u0151 magas n\u00e9pszaporulat miatt pedig a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9leksz\u00e1ma is n\u0151. A dialektika szab\u00e1lya szerint a mennyis\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1s min\u0151s\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1st hoz. A gyarapod\u00e1ssal a kereszt\u00e9nys\u00e9g etnikai \u00e9s doktr\u00ednai arculata \u00e1talakul. Az eur\u00f3pai kult\u00fark\u00f6rben \u00e1ltal\u00e1nosnak mondhat\u00f3 t\u00e9vhit szerint a kereszt\u00e9nys\u00e9g eur\u00f3pai k\u00f6zpont\u00fa vall\u00e1s volt. Ezen v\u00e9leked\u00e9s szerint a krisztusi hit Palesztin\u00e1b\u00f3l indult, elterjedt a mediterr\u00e1n t\u00e9rs\u00e9gben, onnan feljebb k\u00faszott Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba, majd a gyarmatos\u00edt\u00f3k r\u00e9v\u00e9n tov\u00e1bbindult Amerika, Afrika \u00e9s \u00c1zsia ir\u00e1ny\u00e1ba. Ezzel szemben az igazs\u00e1g az, hogy mire a VII. sz\u00e1zadban a kereszt\u00e9nys\u00e9g el\u00e9rte az angolsz\u00e1sz vil\u00e1got, addigra Eti\u00f3pi\u00e1ban m\u00e1r a kereszt\u00e9nyek t\u00edzedik gener\u00e1ci\u00f3ja \u00e9lt.<\/p>\n
Id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint 1000 k\u00f6r\u00fcl pedig t\u00f6bb kereszt\u00e9ny \u00e9lt \u00c1zsi\u00e1ban, mint Eur\u00f3p\u00e1ban. K\u00e9s\u0151bb a kereszt\u00e9nys\u00e9g \u2013 legal\u00e1bbis annak nyugati form\u00e1ja \u2013 val\u00f3ban a feh\u00e9r ember vall\u00e1sa lett, mely a gyarmatos\u00edt\u00f3k, telepesek \u00e9s misszion\u00e1riusok tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban terjedt el szerte a vil\u00e1gon. 1900-ban a kereszt\u00e9nyek 80 sz\u00e1zal\u00e9ka eur\u00f3pai vagy eur\u00f3pai gy\u00f6ker\u0171 \u00e9szak-amerikai volt, a kereszt\u00e9ny vil\u00e1g matematikai s\u00falypontja pedig Madrid k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re volt tehet\u0151.<\/p>\n
Az Eur\u00f3p\u00e1ban tapasztalhat\u00f3 demogr\u00e1fiai hanyatl\u00e1s, illetve a harmadik vil\u00e1gra jellemz\u0151 gyors n\u00e9pesed\u00e9s miatt ez m\u00e1ra megv\u00e1ltozott. A vil\u00e1g kereszt\u00e9nyeinek k\u00e9tharmad\u00e1t m\u00e1r az afrikai, latin-amerikai \u00e9s \u00e1zsiai h\u00edvek adj\u00e1k, a s\u00falypont pedig valahova Mali f\u0151v\u00e1rosa, Timbuktu k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re tev\u0151d\u00f6tt \u00e1t.<\/p>\n
A harmadik vil\u00e1gban a kereszt\u00e9nys\u00e9g renesz\u00e1nsz\u00e1t \u00e9li. Az egy \u00e9vre jut\u00f3 keresztel\u00e9seknek m\u00e1r csak alig negyede zajlik a nyugati vil\u00e1gon bel\u00fcl. Egyed\u00fcl a F\u00fcl\u00f6p-szigeteken \u00e9vente t\u00f6bb gyermeket keresztelnek meg, mint Eur\u00f3pa katolikus fellegv\u00e1raiban, Olaszorsz\u00e1gban, Franciaorsz\u00e1gban, Spanyolorsz\u00e1gban \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gban egy\u00fcttv\u00e9ve. A Kelet a vall\u00e1s gyakorl\u00e1s\u00e1nak intenzit\u00e1s\u00e1ban is k\u00f6r\u00f6ket ver a Nyugatra. Sk\u00f3ci\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul a kereszt\u00e9nyeknek csak alig t\u00edz sz\u00e1zal\u00e9ka j\u00e1r templomba. A F\u00fcl\u00f6p-szigeteken ez az ar\u00e1ny meghaladja a 70 sz\u00e1zal\u00e9kot.<\/p>\n
A r\u00e9gi centrumok lassan \u00e1tadj\u00e1k hely\u00fcket az egykori perif\u00e9ri\u00e1knak. Egyed\u00fcl Nig\u00e9ri\u00e1ban h\u00e9tszer annyi anglik\u00e1n \u00e9l, mint az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban. A legnagyobb v\u00e1ltoz\u00e1s a p\u00fcnk\u00f6sdi gy\u00fclekezetekn\u00e9l zajlik. Az egykor \u00e9szak-amerikai k\u00f6zpont\u00fa ir\u00e1nyzat h\u00edveinek t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1ra a d\u00e9li orsz\u00e1gokban \u00e9l. Sz\u00e1muk jelenleg 400 milli\u00f3ra tehet\u0151, de becsl\u00e9sek szerint 2040-re el\u00e9rheti az egymilli\u00e1rdot is, amivel t\u00fall\u00e9pi a buddhist\u00e1k \u00e9s megk\u00f6zel\u00edti a hinduk l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t. A folyamat jelenlegi \u00e1ll\u00e1sa szerint 2050-re a kereszt\u00e9nyek sz\u00e1ma el\u00e9ri a h\u00e1rommilli\u00e1rdot, aminek csup\u00e1n egy\u00f6t\u00f6de-egyhatoda lesz eur\u00f3pai, illetve \u00e9szak-amerikai.<\/p>\n
A feh\u00e9rek ar\u00e1nya m\u00e9g enn\u00e9l is alacsonyabb lesz. A harmadik vil\u00e1gb\u00f3l ir\u00e1nyul\u00f3 bev\u00e1ndorl\u00e1s miatt ugyanis a kereszt\u00e9nys\u00e9g, de legink\u00e1bb a katolicizmus arca Nyugaton is \u00e1talakul\u00f3ban van. A templomba j\u00e1r\u00f3 londoniaknak fele ma m\u00e1r fekete. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok katolikusainak arculat\u00e1t pedig lassan m\u00e1r nem az \u00edrek \u00e9s olaszok, hanem a Latin-Amerik\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett bev\u00e1ndorl\u00f3k adj\u00e1k, akik 2050-re a lakoss\u00e1g egynegyed\u00e9t fogj\u00e1k kitenni.<\/p>\n
A kereszt\u00e9ny vil\u00e1gban zajl\u00f3 folyamatok azt az abszurd helyzetet eredm\u00e9nyezt\u00e9k, hogy azok az orsz\u00e1gok, amelyek r\u00e9gen misszi\u00f3kat k\u00fcldtek szerte a vil\u00e1gba, m\u00e1ra az egykor megh\u00f3d\u00edtott n\u00e9pek misszi\u00f3inak fogad\u00e1si ter\u00fclet\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak. Berlin \u00e9s London elcs\u00e1ng\u00e1lt lak\u00f3it latin-amerikai \u00e9s afrikai hitt\u00e9r\u00edt\u0151k pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k visszat\u00e9r\u00edteni Krisztus ny\u00e1j\u00e1hoz. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy a d\u00e9li kereszt\u00e9nys\u00e9g szinte minden tekintetben konzervat\u00edvabb \u00e9szaki rokon\u00e1n\u00e1l. M\u00edg Nyugaton ez vitat\u00e9ma lehet, az afrikai \u00e9s latin egyh\u00e1zak kategorikusan elutas\u00edtj\u00e1k a homoszexualit\u00e1st \u00e9s az abortuszt. A kereszt\u00e9nys\u00e9g glob\u00e1lis kett\u00e9v\u00e1l\u00e1sa lutheri id\u0151ket id\u00e9z. Az \u00e9szaki liber\u00e1lis kereszt\u00e9nyek \u00e1ltal\u00e1ban rossz szemmel n\u00e9zik a d\u00e9liek konzervativizmus\u00e1t.<\/p>\n
James Carroll liber\u00e1lis katolikus szerz\u0151 \u00edgy fakad ki: \u201eA vil\u00e1g-kereszt\u00e9nys\u00e9g egyre ink\u00e1bb az antiintellektu\u00e1lis fundamentalizmus hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fcl.\u201d Val\u00f3 igaz: az \u00c1zsi\u00e1ban \u00e9s Afrik\u00e1ban honos katolicizmus sok szempontb\u00f3l a II. vatik\u00e1ni zsinat el\u0151tti id\u0151ket id\u00e9zi. A kereszt\u00e9nys\u00e9g a kezdetek \u00f3ta v\u00e1ndorl\u00f3 vall\u00e1s volt. Az evang\u00e9lium azonban nemcsak terjedt, de \u00fajra is \u00e9rtelmez\u0151d\u00f6tt. Ezt legink\u00e1bb az eszkim\u00f3k f\u00f6ldj\u00e9re \u00e9rkez\u0151 misszion\u00e1riusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 anekdota p\u00e9ld\u00e1zza, aki a pokol t\u00fcz\u00e9nek sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geit ecseteli az egyik eszkim\u00f3nak. A rotyog\u00f3 \u00fcst \u00e9s a l\u00e1ngnyelvek hallat\u00e1n az eszkim\u00f3nak felcsillan a szeme: \u2013 \u00c9s hogyan juthatn\u00e1nk arra a j\u00f3 meleg helyre? \u2013 k\u00e9rdezi. A misszion\u00e1rius megh\u00f6kken. Kicsit elgondolkodik majd \u00edgy folytatja: \u2013 Sz\u00f3val a pokol fagyos. De nem olyan, mint a j\u00e9g, hanem ann\u00e1l ezerszer-ezerszer hidegebb… A vicc nem olyan k\u00e9ptelen, mint gondoln\u00e1nk. A sikeres kereszt\u00e9ny hitt\u00e9r\u00edt\u0151k mindig is \u00fagy adopt\u00e1lj\u00e1k a vall\u00e1st, hogy az az \u00fajonnan \u00e1tt\u00e9r\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra befogadhat\u00f3 legyen. Ez sokszor azt eredm\u00e9nyezte, hogy a v\u00e9geredm\u00e9ny v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r jobban hasonl\u00edtott az adott n\u00e9p kultur\u00e1lis gy\u00f6kereihez, mint a nyugati \u00e9rtelemben vett kereszt\u00e9nys\u00e9ghez. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy a harmadik vil\u00e1g kereszt\u00e9nys\u00e9g\u00e9t a m\u00e9ly szem\u00e9lyes hit, a kommun\u00e1lis ortodoxia, a miszticizmus \u00e9s a puritanizmus jellemzi.<\/p>\n
Sz\u00e1mukra a pr\u00f3f\u00e9cia, mint olyan, nem hom\u00e1lyos j\u00f3slatot jelent, hanem mindennapi vall\u00e1sos \u00e9lm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt. Az indiai pr\u00e9dik\u00e1torok \u00f6lt\u00f6z\u00e9ke a hindu papok\u00e9hoz hasonl\u00edt. Indi\u00e1ban a mise sokszor Om-mal, a V\u00e9d\u00e1k szent hangj\u00e1val kezd\u0151dik, a vall\u00e1si \u00e9nekek pedig J\u00e9zust \u00e9s Krisn\u00e1t dics\u0151\u00edtik. Afrik\u00e1ban a vudu \u00e9s a s\u00e1m\u00e1nkultusz tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9sek\u00e9nt a pap feladata a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le boszork\u00e1nypraktik\u00e1kra \u00e9s \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u00e9sre is kiterjed.<\/p>\n
A braziliai k\u00f6zpont\u00fa Isten Kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1nak Egyetemes Egyh\u00e1za csak\u00fagy, mint sz\u00e1mos harmadik vil\u00e1gbeli t\u00e1rsa, szent\u00fcl hiszi, hogy a m\u00e9ly ima jelenti a leghat\u00e1sosabb orvoss\u00e1got a ront\u00e1s, rossz szerencse, r\u00e9m\u00e1lmok vagy \u00e9ppen \u00e1rt\u00f3 d\u00e9monok ellen.<\/p>\n
A kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek J\u00e9zus szem\u00e9ly\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re is kihatnak. Ismeretes a t\u00e9ny, hogy t\u00f6bb fekete-afrikai templomban n\u00e9gerk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k az \u00dcdv\u00f6z\u00edt\u0151t. B\u00e1r a p\u00e9lda radik\u00e1lis, \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban nagyon is igaz, hogy a harmadik vil\u00e1gban nehezen tudj\u00e1k befogadni az eur\u00f3pai J\u00e9zust. A nyugati vil\u00e1g kereszt\u00e9nyei emberi l\u00e9nyeg\u0171 J\u00e9zust tisztelnek, aki Isten fiak\u00e9nt fel\u00e1ldozta mag\u00e1t az emberek b\u0171nei\u00e9rt. Az afrikaiak sz\u00e1m\u00e1ra ezzel szemben J\u00e9zus els\u0151sorban gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 \u00e9s f\u0151s\u00e1m\u00e1n. Mindezt teol\u00f3giailag al\u00e1 is t\u00e1masztj\u00e1k, hiszen ahogy a Biblia \u00edrja \u201eA vakok l\u00e1tnak, \u00e9s a s\u00e1nt\u00e1k j\u00e1rnak; a poklosok megtisztulnak \u00e9s a siketek hallanak; a halottak f\u00f6lt\u00e1madnak, \u00e9s a szeg\u00e9nyeknek evang\u00e9lium hirdettetik\u201d (M\u00e1t\u00e9 11:4) Indi\u00e1ban a papok J\u00e9zust szeg\u00e9ny, szenved\u0151 embernek \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k, ezzel t\u00e9ve vonz\u00f3v\u00e1 szem\u00e9ly\u00e9t legf\u0151bb c\u00e9lcsoportjuk, a megvetett kasztok tagjai sz\u00e1m\u00e1ra. A kereszthal\u00e1lt is \u00fajra\u00e9rtelmezik. Indi\u00e1ban, ahol a b\u0171n az aktu\u00e1lis \u00e9s a kor\u00e1bbi \u00e9letek sor\u00e1n hordozott rossz karm\u00e1val kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze, J\u00e9zus kereszthal\u00e1l\u00e1t \u00fagy fogj\u00e1k fel, mint \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1st, mely els\u00f6pri a h\u00edvek karmikus hi\u00e1nyoss\u00e1gait \u00e9s feloldozza lelk\u00fcket a k\u00e9s\u0151bbi \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9sek terhe al\u00f3l. A tajvani kereszt\u00e9nyek a k\u00ednai \u00faj\u00e9v alkalm\u00e1val el\u0151sz\u00f6r mis\u00e9t tartanak, majd pedig az elhunyt \u0151s\u00f6k el\u0151tt tisztelegnek. A konfuci\u00e1nus kult\u00far\u00e1ban ugyanis nincs hagyom\u00e1nya a szem\u00e9lyes b\u0171n fogalm\u00e1nak, m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 az eredend\u0151 b\u0171nnek. Ezzel szemben igen er\u0151s az \u0151s\u00f6k tisztelet\u00e9nek kultusza. Amerikai \u00e9s eur\u00f3pai megfigyel\u0151k hajlamosak a primit\u00edv, term\u00e9szetk\u00f6zeli \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek betudni az afrikai, latin-amerikai \u00e9s \u00e1zsiai kereszt\u00e9nys\u00e9gre jellemz\u0151 miszticizmust \u00e9s babon\u00e1kat, melyek szerint\u00fck a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s v\u00e1rosiasod\u00e1s el\u0151rehaladt\u00e1val sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en elt\u0171nnek majd. A val\u00f3s\u00e1g azonban ennek \u00e9pp az ellenkez\u0151je.<\/p>\n
A paranorm\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9gekre \u00e9s var\u00e1zslatra \u00e9p\u00edt\u0151 egyh\u00e1zak kialakul\u00e1sa sokszor a gyors \u00e9s drasztikus n\u00e9pess\u00e9grobban\u00e1snak \u00e9s urbaniz\u00e1ci\u00f3nak a velej\u00e1r\u00f3ja. Annak a folyamatnak, melynek sor\u00e1n a vid\u00e9k lak\u00f3i term\u00e9szeti vagy demogr\u00e1fiai okokb\u00f3l nagy t\u00f6megekben k\u00e9nyszer\u00fclnek v\u00e1rosi r\u00e9gi\u00f3kba v\u00e1ndorolni, melyek infrastrukt\u00far\u00e1ja k\u00e9ptelen ell\u00e1tni az \u00fajonnan \u00e9rkezetteket. Kit\u0171n\u0151 p\u00e9lda erre Haiti, ahol az erd\u0151puszt\u00edt\u00e1sokb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 talajroml\u00e1s miatt v\u00e1rosokba v\u00e1ndorolt \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt kereszt\u00e9ny \u2013 t\u00f6megek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge rendszeresen ny\u00fal vudu var\u00e1zslathoz. Nem v\u00e9letlen az sem, hogy a d\u00e9l-afrikai Soweto kereszt\u00e9nyei k\u00f6r\u00e9ben az apartheid rendszer buk\u00e1sa \u00f3ta vir\u00e1gzik a boszork\u00e1nys\u00e1g.<\/p>\n
Mint a korabeli Palesztin\u00e1ban, a kereszt\u00e9nys\u00e9g ma is a t\u00e1rsadalmi perif\u00e9ri\u00e1kon \u00e9l\u0151k \u00e9s szeg\u00e9nyek vall\u00e1sa. Indi\u00e1ban a hit legink\u00e1bb a kitasz\u00edtottak k\u00f6z\u00f6tt terjed, akik az univerz\u00e1lis hithez val\u00f3 csatlakoz\u00e1ssal pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megtal\u00e1lni m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gukat, melyt\u0151l a merev kasztrendszer megfosztotta \u0151ket. K\u00edn\u00e1ban a kereszt\u00e9nys\u00e9g azokra a spiritu\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sekre ad v\u00e1laszt, amelyekre a marxizmus k\u00e9ptelen.<\/p>\n
Az afrikaiak a politikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00e1osz el\u0151l keresnek mened\u00e9ket a vall\u00e1sban. A kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e9rt\u00e9kei pedig sokszor a sokkszer\u0171 urbaniz\u00e1ci\u00f3 miatt megrend\u00fcl\u0151 t\u00f6rzsi mor\u00e1lt helyettes\u00edtik. Nem v\u00e9letlen, hogy d\u00e9len a b\u00edborosok \u00e9s m\u00e1s egyh\u00e1zi szem\u00e9lyek olyan politikai befoly\u00e1ssal rendelkeznek, amilyennel nyugati kolleg\u00e1ik \u2013 a kommunista megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00f3l kiszabadult orsz\u00e1gokat lesz\u00e1m\u00edtva \u2013 a XVII. sz\u00e1zad \u00f3ta alig.<\/p>\n
D\u00e9l-Afrik\u00e1ban az egyh\u00e1zak is kivett\u00e9k r\u00e9sz\u00fcket az apartheid rendszer elleni k\u00fczdelemb\u0151l. M\u00e1rt\u00edrjaik vannak, mint az ugandai Luwum \u00e9rsek, a zairei Munzihirwa \u00e9rsek, vagy a kong\u00f3i Biayenda b\u00edboros. Az eredend\u0151en vall\u00e1sos n\u00e9pekn\u00e9l az egyh\u00e1z \u00e9s a politika nehezen v\u00e1lik el egym\u00e1st\u00f3l. A harmadik vil\u00e1g orsz\u00e1gaiban az egy\u00e9bk\u00e9nt is sz\u0171k\u00f6s term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sok\u00e9rt zajl\u00f3 harcokban a kereszt\u00e9nys\u00e9g k\u00f6nnyen politikai ideol\u00f3gi\u00e1v\u00e1, vagy legal\u00e1bbis indik\u00e1torr\u00e1 v\u00e1lhat, mely legitim\u00e1lja a konkurens n\u00e9pcsoportok elleni fell\u00e9p\u00e9st. Erre m\u00e1r most is b\u0151ven akad p\u00e9lda. Indon\u00e9zi\u00e1ban, Szud\u00e1nban a F\u00fcl\u00f6p-szigeteken vagy Nig\u00e9ri\u00e1ban kereszt\u00e9nyek \u00e9s muszlimok, Indi\u00e1ban pedig hinduk \u00e9s kereszt\u00e9nyek harcolnak az egyre cs\u00f6kken\u0151 javak\u00e9rt.<\/p>\n
K\u00e9rd\u00e9s, hogy a teol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9s lok\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k fenn\u00e1ll\u00e1sa miatt egyre ink\u00e1bb atomiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 kereszt\u00e9nys\u00e9g a j\u00f6v\u0151ben \u00f6sszegy\u00farhat\u00f3 lesz-e valamif\u00e9le egys\u00e9ges \u00f6kumen\u00e9v\u00e9. David R. Barrett, a World Christian Encyclopedia t\u00e1rsszerkeszt\u0151je \u00f6sszesen 33 800 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ir\u00e1nyzatot sz\u00e1ml\u00e1lt \u00f6ssze szerte a vil\u00e1gon, melyek sz\u00e1ma 2025-re ak\u00e1r 55 ezerre is duzzadhat. A leggyorsabban azoknak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek a sz\u00e1ma n\u0151, amelyek nem kapcsol\u00f3dnak a t\u00f6rt\u00e9nelmi kereszt\u00e9nys\u00e9ghez.<\/p>\n
A harmadik vil\u00e1g kereszt\u00e9nyei sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis a katolikus vagy protest\u00e1ns hovatartoz\u00e1s kor\u00e1ntsem identit\u00e1st form\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151. Nem v\u00e9letlen, hogy napjainkban legink\u00e1bb az amerikai t\u00edpus\u00fa evangelizmus terjed. Az ugyanis nagy teret ad a k\u00f6zvetlen kinyilatkoztat\u00e1soknak, melyek kieg\u00e9sz\u00edtik vagy sok esetben fel\u00fcl\u00edrj\u00e1k a bibliai hagyom\u00e1nyokat, \u00edgy pedig k\u00f6nny\u0171 megfelelni a lok\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1soknak.<\/p>\n
A hagyom\u00e1nyosan centraliz\u00e1lt r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z komoly d\u00f6nt\u00e9sek el\u0151tt \u00e1ll. A Vatik\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra jelenleg igencsak meghat\u00e1roz\u00f3 a doktrin\u00e1lis ortodoxia. A harmadik vil\u00e1gbeli katolikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek elt\u00e9r\u0151 ig\u00e9nyei \u00e9s esetlegesen bek\u00f6vetkez\u0151 anyagi f\u00fcggetlened\u00e9se azonban k\u00f6nnyen fesz\u00fclts\u00e9get sz\u00fclhet a k\u00f6zpont \u00e9s a perif\u00e9ri\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. A dilemm\u00e1t j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza a \u201eDominus Iesus\u201d esete. A 2000-ben kiadott kongreg\u00e1ci\u00f3 teljes eg\u00e9sz\u00e9ben az extra ecclesiam nulla salus (egyh\u00e1zon k\u00edv\u00fcl nincs \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g) t\u00e9tel szellem\u00e9ben sz\u00fcletett, amely miatt sz\u00e1mos b\u00edr\u00e1lat \u00e9rte azon katolikus misszion\u00e1riusok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, akik hossz\u00fa \u00e9veken kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1ltak katoliz\u00e1lni k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 harmadik vil\u00e1gbeli n\u00e9peket. A kereszt\u00e9nys\u00e9g \u2013 \u00e9s a katolicizmus \u2013 jelenleg zajl\u00f3 globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val egyre s\u00fcrget\u0151bb azon doktr\u00edn\u00e1k k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rol\u00e1sa, amelyek a hit sarokk\u00f6veit k\u00e9pezik. De lehet, hogy m\u00e1r ez sem el\u00e9g: nem kiz\u00e1rt, hogy XVI. Benedek \u00fagy vonul be a t\u00f6rt\u00e9nelembe, mint az utols\u00f3 feh\u00e9r p\u00e1pa.<\/p>\n